Judit és Péter kalandjai

• Blog oldal
• Archívum
• 

130. bj.: Utolsó

Hogy kerek szám legyen a bejegyzések száma, írok egy amolyan összefoglalást ide a végére. Két év (napra pontosan! -- jegyzem meg mellesleg) egyfelől rövid idő ahhoz, hogy az ember tisztességesen megismerjen egy országot, igazi barátokat találjon, beilleszkedjen (főleg, ha a nyelvvel is meg kell küzdenie); másfelől viszont hosszú idő ahhoz, hogy valamit azért megsejtsen a másféle mentalitásból, bepillantson egy másik kultúrába, és ismeretségeket kössön. Ahhoz meg túl hosszú idő, hogy magát sajnáltassa, de ez egyéni szociális probléma. :-)

Mivel már éppen két hónapja megint itthon vagyunk, és kezdünk visszarázódni a hazai létbe, ebből a perspektívából írom össze a pozitív és a kevésbé pozitív dolgokat.

Ami hiányzik:

- a frissen felújított, világos, tágas lakás, különösen a nagyszerűen gépesített, hatalmas konyha, valamint a sarokkád;
- a gyors, pontos, tiszta, halk vonatok;
- az ugyanilyen paraméterekkel bíró városi és postabuszok;
- a tizedesvessző az árakból;
- a kedves, mosolygós, segítőkész alkalmazottak az üzletekben és a hivatalokban;
- a hegyek (amikor eljöttünk, integettek, tehát visszavárnak még bennünket!);
- a tiszta, rendezett utcák és közterek;
- a finom csokik és sajtok (legyenek akármilyen olcsóak is akár);
- a Migros-ban kapható Farmer márkájú müzlis szeletek (kivéve a fitt, azt nem szeretem) meg a rágó;
- Peti kollégái (igen, még az indiaiak is ;-);
- a berni németes csoport (meg egy kicsit a franciások is);
- a biztonságos közlekedés (bár itthon is látok javuló tendenciát);
- a nagyszerű kerékpáros infrastruktúra (sosem hittem volna, hogy egyszer én is leírom ezt a szókapcsolatot ;-).

Ami jó itthon:

- a munkahelyem :-D;
- közel vannak a családtagok;
- közel vannak a barátok;
- össze lehet futni ismerősökkel az utcán is;
- magyarul lehet beszélni (viszont a morgásomat is megértik, vigyáznom kell ;-);
- van teszkó ;-);
- este sokáig nyitva vannak a boltok (sőt, vasárnap is, bár ezzel a lehetőséggel csak ritkán szeretnék élni);
- van motivációm a disszertációm megírására;
- tudok szóvicceket gyártani :-);
- előbb-utóbb talán szócikkeket is tudok majd gyártani ;-);
- van Frosch tisztítószer;
- akkor mosunk, amikor akarunk (persze a heti egy mosásnapnak is van ám előnye);
- mehetünk színházba, moziba, mert Peti is érteni fogja a dolgokat;
- megint részt vehetünk a szüreten;
- gyakrabban ehetjük anyukáink főztjét.

A sort még biztosan folytathatnám, de most inkább berekesztem. Ezennel a blog is ünnepélyesen lezárul, köszönöm/köszönjük az eddigi figyelmet!

Keresés